Hétvégi olvasmány: JP MacCallum
2016-02-13 08:00 - icehockey.hu

Volt egyszer egy erőnlétmániás hokiedző Kanadából, aki szeretett vola belekóstolni az európai létbe, ezért átugrott a tengerentúlról és kikötött Dunaújvárosban. Ott aztán hamar vezetőedző lett belőle, megreformálta a csapat nyári és idény közben felkészülését, megnyert mindent, és közben csatlakozott a magyar válogatott szakvezetőségéhez. Aztán eltűnt a térképről. De azóta megtaláltuk, és beszéltünk is vele, úgyhogy e Hétvégi olvasmányunk egy tartalmas interjú JP MacCallummal.

mac 1

2012-ben hagytad el Magyarországot, elgazoltál Ázsiába, ahol begyűjtöttél egy marék aranyérmet. Milyen volt Japán, az ország a kultúra?

A Tohoku Free Blades-nél a 2012–13-as idényben kezdtem el dolgozni. Ez a munkalehetőség annak volt köszönhető, hogy előtte a magyar válogatottnál dolgoztam. A 2012-es világbajnokságon, Ljubljanában, megismerkedtem Chris Wakabayashival, aki a japán válogatott másodedzője volt, mellette pedig a Tohoku vezetőedzője, de szerette volna átalakítani a klubot. Úgy ismerkedtünk meg, hogy Chris főnöke Mark Mahon szövetségi kapitány volt, akinek a jóbarátja Ted Sator, aki pedig a magyar csapatnál az én főnököm volt. Marknak két évvel korábban mutatott be Ted, a kapcsolatot azóta is tartottuk, mert a hokivilág kicsi, akkor jársz a legjobban, ha ápolod az ismeretségeid. Én például nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy viszonylag rövid alatt nagyon sok jó emberrel találkozhattam.

mac 2

Az első szezonom a Tohokunál bajnoki címmel ért véget, nagyon sokakat megleptünk az agresszív, magas tempójú játékunkkal. A második évad már nem alakult ilyen jól, sokszor veszítettünk úgy, hogy mi lőttünk sokkal többször. A harmadik idényre azonban minden visszaállt a rendes kerékvágásba, ismét bajnokok lettünk, három idegenbeli meccset nyerve a végén.

A bajnokság nagyon jó, elképesztő hangsúlyt fektetnek a gyorsaságra. Mivel csapatonként három légiós játszhat, kénytelenek fejleszteni a hazai játékosokat, ami fejlődési előnyt képez. Fiatal és ügyes hokisok jöttek a Tohokuhoz, és azonnal felvették a fordulatszámot. Minden szezonban egyre több játékost adtunk a válogatottnak, ami az egyik legjobb fokmérője a munkánknak, és a fiatalok képzésének. Dunaújvárosban például az volt az egyik legbüszkébb pillanatom, amikor 11 játékosunkat hívták be a válogatott-keretbe, holott az előző szezonban csak egyet.

Japán és a japán emberek is nagyon jók voltak hozzánk. Az összes hely közül, ahol jártam életemben, ez a legtisztább és legbiztonságosabb vidék. A kultúrának is sok része van, amit nagyon kedvelek, beleértve a japánok általános tiszteletét mások iránt, és persze a konyhát: legszívesebben minden nap ennék szusit!

Miért növesztettél mellkasig érő szakállat?

Ezzel a szakáll-dologgal a Free Bladesnél töltött második, problémás idényemben kezdtem el szórakozni, aztán Mara, a feleségem, azt mondta, hogy csináljam rendesen. Immár két éve nézek úgy ki, mint A farkasember, és lassan kezdem azt gondolni, hogy ideje visszaváltani…

mac 3Mit csináltok Dél-Amerikában, valószínűleg ott nem edzősködsz…

Erre az évre úgy döntöttünk, hogy nem vállalok munkát a jégkorongban, hogy Mara kicsit elmélyülhessen az üzleti ügyeiben, amiket félretett az elmúlt hét évben, amíg engem követett körbe-körbe a világban. Professzionálisan foglalkozik jógával és az egészséges táplálkozással, életmóddal, a yogarenegade.com című honlapjának pedig elképesztő a látogatottsága. Tavaly ősszel kétszáz órás jógaoktató-tanfolyamot szervezett a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban jóga és wellnestábort, és volt egy hónapot Guatemalában, ahol elmélyítette a jógatudását. Ezekkel már át is estünk az újévbe, és most van némi szabadidőnk, mielőtt én megkezdeném a sportolóim felkészítését a következő évadra májusban, Halifaxban. Élvezzük, hogy utazás közben tanítgathatjuk a gyermekeinket, és mindig is el akartunk jutni Argentínába, ezért úgy éreztük, eljött az idő.

Akkor ebben a tanévben nem is járnak iskolába a kicsik?

Szerafina magántanuló, és azt tervezzük, hogy Selah is az lesz. Szerafina imádja ezt, nagyon szeret tanulni és a sok környezetváltozás mindig új kihívás elé állítja. Számunkra a világot járni sokkal több tanulási lehetőséget biztosít, mint ülni az iskolapadban. A legutóbbi utunkon például Szerafina négy hétig tanult spanyolul, a nyáron Kanadában pedig gitár- és énekleckéket vesz majd. Jelenleg ez a felállás a legjobb mindannyiunknak, de bármikor változhat.

Amúgy is tudtuk, hogy Mara jógázik, de te esetleg tudod hasznosítani a tudását a jégkorong-edzéstanban?

Azok a hokisok, akiket nyaranta edzek, több mint egy évtizede jógáznak Marával. Számomra ennek az egyik legnagyobb haszna, hogy megerősödnek mentálisan. A jógázás során a sportolóimnak megvan a lehetősége, hogy úgy mélyüljenek el valamiben, hogy ebben senki sem zavarja őket és nem is ítéli meg sehogyan. Erősebbnek, rugalmasabbnak érzik magukat, én pedig azt érzékelem, hogy ezáltal sokkal pozitívabban állnak az edzésekhez. Az a játékos, aki képes csendet és békét teremteni az elméjében jógázás során, képes lesz ugyanerre a jégen is, ha szüksége lesz rá. Az én top sportolóim az NHL-ben versenyeznek, és minden nyáron még több jógázást kérnek, mert jól tudják, mennyire segíti őket rövid távon és mennyivel hosszabbíthatja meg a pályafutásukat. Mara a Tohoku játékosaival is minden héten jógázott.

mac 4

Mekkora elismerés, hogy az egyik tanítványod, Brad Marchand az NHL egyik legnagyobb sztárja jelenleg?

Braddel tizenöt éve készülünk együtt. Az a fejlődés, amin ő átment, egész egyszerűen elképesztő. Kapott egyénid díjakat, aranyérmeket, Stanley-kupát nyert, és éppen ezek miatt még többet akar. Ez a nagyság kulcsa. Ami tavaly elég volt, idén már nem az, így állunk minden előszezonhoz. Folyamatosan tágítjuk a határainkat, hogy biztosítsuk, hogy mire a Boston Bruins felkészülése elkezdődik, ő legyen a legjobb állapotban lévő játékos az egész keretben. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy mekkora a tét, tudja, hogy még többre képes. A jelenlegi talán a legjobb idénye az NHL-ben, de tudom, hogy lehet még ennél is jobb.

Ezen a hétvégén Olimpiai Selejtező Tornát tartunk Budapesten. Miként emlékszel vissza a 2011-es világbajnokságra, amikor Ted Sator segítőjeként a magyar válogatott mellett dolgoztál?

A 2011-es vb egyértelműen keserű emlék, már abban az értelemben, hogy kiváló csapatunk és stábunk volt, mégsem tudtunk feljutni. Imádtam, hogy Teddel, Énekes Lajossal és Dave Marlinnal dolgozhattam, a magyar drukkerek pedig egész héten káprázatosak voltak, tisztán látszott rajtuk, mennyire értékelik a válogatott erőfeszítéseit. És annyira, de annyira közel jártunk azon az olasz meccsen… Letaglózó volt, hogy az aranyérem és a feljutás egy hosszabbításos, emberelőnyös góllal dőlt el… Előre nézve viszont rendkívül büszkévé tesz, hogy Magyarország ismét A-csoportos. Elképesztő tapasztalat és élmény lesz a válogatott összes tagjának a vb májusban, egyúttal kiváló motiváció az utánpótlás-játékosoknak, hogy egyszer majd ők is ott játszhassanak a felnőtt válogatott tagjaként.

mac 5

Tervezed, hogy visszatérj az edzősködéshez, és ha igen, Magyarországra is visszatérnél?

Jelenleg négy klubbal is tárgyalok a következő idényről – mindig is vissza akartam térni a kispadra. Ebben az évben nagyon hiányoznak a hokisélet mindennapjai, és nagyon izgat, mit hozhat a következő évad. Szerintem hasznos lehet, ha az ember hátralép egyet, ha megvan benned a képesség, hogy megtanuld, mik azok a dolgok, amik igazán fontosak számodra.

A Magyarországon töltött időszakom nagyon pozitív volt, néhány kiváló emberrel dolgoztam együtt és még többel ismerkedtem meg. Dunaújvárosban különösen sokan és sokat tettek értem és a családomért, úgyhogy ha egyszer lehetőségem nyílna rá, hogy visszatérjek Magyarországra, egészen bizonyosan megfontolnám.

 

Korábbi hétvégi olvasmányok:

2015-16

A BS
Szőke Álmos

Bob Nadin

Ladányi és a negyvenesek

Az év legjobbjai

Visszatérés sérülés után

A jégkészítés mestersége

Mitől ideális egy hátvéd?
A légiósigazolás tudománya
Az új edzőképzési rendszer
Franciaország
Movemberi bajszok

Az újfajta hosszabbítás

Sájevics András és az eszkimók

Szélig Viktor
A féléves IIHF-kongresszus
Ifj. Ocskay Gábor

2014-15

Vas Márton
Egy távoli vb
A playoff
Tyler Dietrich az NHL-ben
A Vas testvérek
Erdély Csanád újoncidénye
A 2010-es Budapest Stars
Draftoltak az orrunk előtt
A honosítás
Élet a maszk mögött
Az U20-as vb az IIHF szemszögéből
A bunyók
Török László
Vendég Kanadából
Darryl Easson
Movember